Forma-1: csapatok és motorgyártók 999 versenye

Szupkai Gábor
Szupkai Gábor

A versenyszellem mindig is ott szunnyadt az emberben, ennek köszönheti létjogosultságát s sport is. Ha nem saját erejét és ügyességét, akkor például a lovakét. Majd az autók megjelenése után nem sokkal már természetesen a négykerekűek is a versenypályákat rótták. Persze a pilóta révén itt is ott az emberi tényező, de nem véletlenül hívjuk technikai sportnak.

Fotó: Wikipedia

Az autó szíve a motor, teste pedig a sokszáz alkatrész, a karosszéria, a gumik. A kezdetek óta komoly verseny folyik a gyártók között is, és az eddigi 999 futam ezen a téren is tartogatott izgalmakat és érdekességeket. Cikkünkben az eddigi 999 futamot vesszük górcső alá, ezúttal a csapatok és a motorgyártók küzdelmét, azaz a konstruktőri világbajnokságokat felelevenítve.

A Forma–1 elődje az európai Grand Prix Motor Racing volt. Az első, Francia Nagydíjat 1894-ben rendezték, Le Mansban. Nyertese nem volt más, mint a Renault gyár alkalmazottja, a magyar származású Szisz Ferenc. Egy évvel később megnyílt az első versenypálya, Brooklands, majd 1911-ben a tengerentúlon először rendezték a legendás Indy 500-at.

A motorgyártók között az első világháború után a Bugattik és az Alfa Romeók, majd 1934-től a második világháborúig az "Ezüstnyilak" domináltak. Bizony, innen az elnevezés, hiszen a két német márka, az Auto Union és a Mercedes-Benz autóira ezüst színűek voltak. A Mercedes versenyzője Rudolf Caracciola nyerte meg az első Európa-bajnokságot is, 1935-ben. A német autók uralmát csak egy másik rendkívüli képességekkel megáldott versenyző, az Alfa Romeós Tazio Nuvolari volt képes megállítani, az 1936-os Magyar Nagydíjat (a Népligetben) is ő nyerte.

A második világháború után nehezen éledt újra a motorsport, a szabályokat 1946-ban egyeztették, megalakult a nemzetközi autómobil szövetség, vagyis az FIA. A szövetség új keretbe foglalta az autóversenyzést, és az új szabálynak, vagyis formulának az 1-es számot adták. Eleinte csupán egymástól független Grand Prix-k kerültek megrendezésre, majd 1950-ben elindult a világ legnagyobb, legismertebb szériája, a Forma-1. Az első versenynek a II. világháborús reptér, Silverstone adott otthont.

Az 1950-es évek

Giuseppe Farina - Fotó:  f1greatestdrivers.autosport.com

Az 1950-es Formula-1 világbajnokságot az olasz Giuseppe Farina nyerte meg az Alfa Romeóval, míg argentin csapattársa, Juan Manuel Fangio második lett. Mégis Fangio lett aki uralta az első évtizedet, mellette Alberto Ascari tudott két világbajnoki címet nyerni a Ferrarival 1952-ben és 1953-ban. Az évtized utolsó két világbajnoka az angol Mike Hawthorn és az ausztrál Jack Brabham lett.

Az évtizedet a gyári csapatok uralták, mint az Alfa Romeo, a Ferrari, a Mercedes és a Maserati, ugyanazok, akik már a háború előtt is versenyeztek. Az első konstruktőri világbajnokságot 1958-ban írták ki, ezt a Vanwall nyerte. Az első években még a háború előtt épített autókat használták, amelyek keskeny, mintázott gumiabroncsokkal voltak felszerelve. Az Alfa Romeo kivonulása után a világbajnokságot a 2 literes, sűrítő nélküli kocsiknak rendezték. Ezután bevezették a 2,5 literes, sűrítő nélküli autókat, ami a Mercedes visszatérését jelentette. A több újításának köszönhetően a Mercedes autóival két éven keresztül nyertek bajnokságot versenyzői, ám a csapat a Le Mans-i tragédia miatt aztán ismét kiszállt a motorsportból.

Konstruktőri világbajnokok (csapat/motor)

1958  Vanwall/Vanwall
1959  Cooper/Climax

Az 1960-as évek

A Brabham-GT 19 - Fotó: Grand Prix History

Megjelentek a brit magáncsapatok, mint a Vanwall, a Cooper, a Lotus és a BRM. Ezeknek a csapatoknak nem volt saját motorjuk, így az erőforrásokat a motorgyártóktól kellett megszerezniük. Ebben az időszakba jellemző volt, hogy olyan privát csapatok is indultak, amelyek saját autót sem építettek, hanem még azt is másoktól vásárolták.

Az 1960-as évek elejére jellemző "szivar" alakú karosszériák 220 lőerős gépeket jelentettek, ahol a megengedett legnagyobb hengerűrtartalom a szívómotoroknál 3000 cm3, a turbófeltöltőseknél 1500 cm3 volt. Az évtized során három alkalommal lett a Lotus a konstruktőri bajnok (1963, 1965, 1968), kétszer a Brabham (1966, 1967) és a Ferrari (1961, 1964), valamint egyszer a Cooper (1960), a BRM (1962) és a Matra (1969). Ekkor olyan pilóták vezették ezeket a gépeket mint Jack Brabham, Graham Hill, Jim Clark és Jackie Stewart. Ami még fontos volt ebben az évtizedben, hogy a 60-as évek végén megjelentek a reklámok a Forma-1-ben.

Konstruktőri világbajnokok (csapat/motor)

1960  CooperClimax
1961  Ferrari/Ferrari
1962  BRM/BRM
1963  Lotus/Climax
1964  Ferrari/Ferrari
1965  Lotus/Climax
1966  Brabham/Repco
1967  Brabham/Repco
1968  Lotus/Ford
1969  Matra/Ford

Az 1970-es évek

Emerson Fittipaldi (Lotus-Ford 72E) és Jackie Stewart (Tyrrell-Ford 006) az 1973-as Belga Nagydíjon

1970-től 1982-ig a Ford-Cosworth motor dominált, amellyel összesen 155 versenyt, valamint 12 egyéni világbajnoki címet szereztek. Ebben az időszakban csak a Ferrari tudott lépést tartani a Forddal, de ők is csak 3 világbajnoki címet tudtak felmutatni. A Maserati, a Weslake, a Honda, a BRM, és a Brabham-Alfa Romeo V12-es motorjaikkal mindössze néhány győzelmet tudtak elcsípni. A 70-es évek első felében Jackie Stewart és Emerson Fittipaldi felváltva nyerték a világbajnoki címeket, majd Niki Lauda, James Hunt, Mario Andretti, és Jody Scheckter kezébe került a trófea. Az évtized második felében a Ferrari dominált a konstruktőri világbajnokságban, amelyet 1975-ben, 1976-ban, 1977-ben és 1979-ben is megnyertek. Az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején sok technikai újítás került a Formula-1-be. Mario Andretti 1978-as világbajnoki címe után kerültek előtérbe a szívóhatású autók, melyek speciális alvázkiképzésükkel hatalmas leszorítóerőt generáltak, így sokkal nagyobb sebességeket tudtak elérni a kanyarokban. Különleges konstrukciók is készültek ekkor, mint a Brabham BT46, amely alváza alatt negatív légpárnát létesítettek, de említésre méltó a hatkerekű Tyrrell P34, Jody Scheckter és Patrick Depailler autója az 1976-os és 1977-es szezonban. Ezeket a túlzásba vitt ötleteket aztán hamar betiltották a Forma-1-ben, 1977-től pedig a Renault bevezette a turbómotorokat, de az első "turbós" győzelem csak 1979-ben született.

Konstruktőri világbajnokok (csapat/motor)

1970  Lotus/Ford
1971  Tyrrell/Ford
1972  Lotus/Ford
1973  Lotus/Ford
1974  McLaren/Ford
1975  Ferrari/Ferrari
1976  Ferrari/Ferrari
1977  Ferrari/Ferrari
1978  Lotus/Ford
1979  Ferrari/Ferrari 

Az 1980-as évek

Alain Prost és a McLaren MP4/2 a Holland GP-n

1983-tól aztán végleg átvették a hatalmat a turbómotorok, melyek 1000 lóerő körüli teljesítményükkel kiszorították a szívómotoros autókat az élmezőnyből. A csúcsteljesítményüket később korlátozták az autók nagy fogyasztása miatt, a jól bevált 500 lóerős Cosworth motorokat pedig a Forma-3000-ben használták tovább.

A Forma-1 legerősebb motorját a BMW készítette el 1984-ben, amelynek teljesítményét 1400 lóerőre becsülik, de óriási fogyasztása és megbízhatatlansága miatt mégsem lett sikeres konstrukció. Mivel az autók nem bírták sokáig a turbó használatát, ezért időnként ki kellett kapcsolni, már a fogyasztás csökkentésének érdekében is.

1989-től aztán be is tiltották a turbófeltöltők használatát, ezután mindegyik csapatnak ismét szívómotort kellett alkalmaznia, melynek megengedett maximális hengerűrtartalma 3500 cm3 lehetett. A motorokat V8, V10, V12, vagy W12 elrendezésben használták. Ekkoriban a Renault nagynyomású léghűtésének köszönhetően az autók motorjainak fordulatszáma elérte a 12 000 fordulat/percet. Az 1980-as évek két legsikeresebb versenyzője a három-három világbajnoki címet begyűjtő Nelson Piquet és Alain Prost voltak, mellettük Alan Jones, Keke Rosberg, Niki Lauda és Ayrton Senna nyert egy-egy címet. A 80-as években mindössze három csapat osztozott a konstruktőri világbajnoki címeken, a Williams (1980, 1981, 1986, 1987), a McLaren (1984, 1985, 1988, 1989) valamint a Ferrari (1982, 1983).

Konstruktőri világbajnokok (csapat/motor)

1980  Williams/Ford
1981  Williams/Ford
1982  Ferrari/Ferrari
1983  Ferrari/Ferrari
1984  McLaren/TAG
1985  McLaren/TAG
1986  Williams/Honda
1987  Williams/Honda
1988  McLaren/Honda
1989  McLaren/Honda

Az 1990-es évek

Damon Hill, Alain Prost és a  900 × 600A képek szerzői jogi védelem alatt állhatnak További információ Williams FW15C

Az évtized elején megengedettek voltak az elektronikus segédeszközök, mint a kipörgésgátló és az ABS, valamit az aktív felfüggesztés, amelyben a Williamsnek volt a legkifinomultabb technikája. Ezeket a segédeszközöket aztán 1994-re betiltották a San Marinó-i Nagydíjon történt két halálos baleset (Roland Ratzenberger, Ayrton Senna) miatt, amik után újra előtérbe került a biztonság növelése. Emiatt 1995-ben a motorok maximális hengerűrtartalmát lecsökkentették 3000 cm3-re, ami az autók teljesítményében komoly csökkenést eredményezett, 750 lóerőről körülbelül 650-re. 1996-ra a Ferrari hagyományos, de nehéz és sokat fogyasztó V12-es motorját V10-esre cserélte, amely új versenyzőjével, Michael Schumacherrel 3 futamgyőzelmet ért. A fejlődés pedig nem állt meg, hiszen 1997-re az autók ismét elérték a korábbi 750 lóerős teljesítményt, a fordulatszám pedig 17 000/percet.

Az évtized első két bajnokságában a McLaren és Ayrton Senna végzett az élen, majd 1992-ben és 1993-ban Nigel Mansell és Alain Prost nyert fölényesen a Williamssel. 1994-ben szintén a Williams lett a konstruktőri bajnok, az egyéni címet azonban ekkor már a fiatal német Michael Schumacher szerezte meg. 1995-ben sem történt máshogy, a német és csapata, a Benetton nyert, majd 1996-ban Schumacher a hosszú idő óta sikertelen Ferrarihoz szerződött. Ebben az évben a Williams csapat lett a bajnok Damon Hillel, aki a sportág első második generációs világbajnoka lett. (Apja, Graham Hill 1963-ban és 1968-ban volt világbajnok.) 1997-ben ismét a Williams vihette haza a konstruktőri világbajnoki címet, ám ezúttal a kanadai Jacques Villeneuve-vel a kormány mögött.

1998-ban, a szabályváltozásokhoz legjobban alkalmazkodó McLaren és a finn Mika Häkkinen szerzett bajnoki címet, ás bár 1999-ben ismét Häkkinen lett a világbajnok, a konstruktőri cím hosszú szünet után a Ferrarié lett. Amit aztán hosszú évekig nem is engedett ki a kezei közül.

Konstruktőri világbajnokok (csapat/motor)

1990  McLaren/Honda
1991  McLaren/Honda
1992  Williams/Renault
1993  Williams/Renault
1994  Williams/Renault
1995  Benetton/Renaul
1996  Williams/Renault
1997  Williams/Renault
1998  McLaren/Mercedes
1999  Ferrari/Ferrari

A 2000-es évek

Ebben az évtizedben Michael Schumacher és a Ferrari eddig példátlan módon, öt egymást követő évben győzött (2000-2004). Ez idő alatt rengeteg rekordot állított fel a csapat és német versenyzője. Schumacher 2002-ben minden versenyen dobogós helyen ért célba, és pályafutása során 91 nagydíjat nyert meg, dacára annak, hogy az FIA többször megváltoztatta a szabályokat. De a Ferrari verhetetlen maradt.

Egészen 2005. szeptember 25-ig, amikor a spanyol Fernando Alonso, a Renault versenyzője, a Forma-1 legfiatalabb világbajnoka lett. 2006-ban ismét a Renault és Alonso lett a bajnok, Schumacher pedig az év végén visszavonult. A 2007-es szezon legnagyobb botránya a McLaren Ferraritól illegálisan szerzett adatai, és kizárása volt. Ez évben újra egy finn, Kimi Räikkönen nyerte az egyéni világbajnoki címet (egy pont előnnyel), de a konstruktőri vb-cím a Ferrari vitrinjébe került.

2006-tól újabb komoly technikai változások következtek, V8-as motorokat kellett használni, 2008-tól pedig betiltották a kipörgésgátlókat, ami jobban előtérbe helyezte a versenyzők képességeit. Ez a szezon Lewis Hamilton diadalával ért véget, de a csapatok pontversenyét a Ferrari nyerte. A 2009-es évadra újabb radikális szabálymódosítások következtek, és felére csökkentették az autók légterelő elemei által termelt leszorító erőt, de a kieső tapadás kompenzálására újra lehet használni slick, azaz teljesen sima felületű gumikat. A fura szezont végül Jenson Button zárta az élen, a konstruktőrit csapata, a Honda-utód Brawn-Mercedes szerezte meg. 1983 óta a Forma-1-ben a gyári támogatást nélkülöző csapatok, a Williams, a McLaren és a Benetton nyerte a világbajnoki címeket, de 2000 után a gyári csapatok uralták a bajnokságot, mint a Renault, a BMW Sauber, a Toyota, a Honda és a Ferrari. Az évtized végén azonban a Honda, majd a BMW és a Toyota is kivonult a sportágból.

Konstruktőri világbajnokok (csapat/motor)

2000  Ferrari/Ferrari
2001  Ferrari/Ferrari
2002  Ferrari/Ferrari
2003  Ferrari/Ferrari
2004  Ferrari/Ferrari
2005  Renault/Renault
2006  Renault/Renault
2007  Ferrari/Ferrari
2008  Ferrari/Ferrari
2009  Brawn/Mercedes

A 2010-es évek

Ez az évtized Sebastian Vettel és a Red Bull Racing dominanciájával indult, 2010 és 2013 között mindent besöpörtek. A 2010-es évek a kis csapatokról és a csődről is szóltak, a Team Lotus/Caterham F1 Team, Virgin Racing/Manor F1 Team, Hispania Racing és a Marussia közül csak utóbbi maradt életben, de 2014-ben ők is becsődöltek, és eladták a jogokat a brit Manor F1 Team-nek. 2015-ben a Lotus F1 Team szintén anyagi problémákkal küzdött, de végül sikerült eladni egy nagy visszatérő gyári csapatnak, a Renault Sport F1-nek. 2014-ben újabb szabályváltozások következtek a Forma-1-ben, beköszöntött a hibrid korszak és vele a Mercedes és Lewis Hamilton királysága.

2018-ban újabb drasztikus biztonsági változások léptek életbe, bevezették a fejvédő "glóriát", megszűntek a cápauszonyok és a hátsó T szárnyak az autókon, illetve a kipufogó fölötti köralakú terelőelem. 

Konstruktőri világbajnokok (csapat/motor)

2010  Red Bull Racing/Renault
2011  Red Bull Racing/Renault
2012  Red Bull Racing/Renault
2013  Red Bull Racing/Renault
2014  Mercedes/Mercedes
2015  Mercedes/Mercedes
2016  Mercedes/Mercedes
2017  Mercedes/Mercedes
2018  Mercedes/Mercedes

Az eddigi konstruktőri világbajnokok

Motor szerint

Címkék: Forma 1
http://www.sportfaktor.hu/./pages/sportfaktor/contents/article/48327/pics/lead_800x600.jpg
Forma 1

További cikkek

Autó-motor

A következő öt évben is Melbourne-ben lesz az Ausztrál Nagydíj

2019.07.19. 11:00
Új szerződést kötött a Forma-1 kereskedelmi jogait birtokló Liberty Media az Ausztrál Nagydíjnak otthont adó Albert Parkkal, amely így 2025-ig biztosan marad a …

Autó-motor

Tankolni, vagy nem tankolni: az itt a kérdés

2019.07.15. 18:00
Abban talán sok autósportért rajongó egyetért, hogy a Forma-1 mára egy kiszámítható és unalmas szórakoztatási formátummá szelídült, de vajon vissza lehet-e csempészni valamelyest a varázsát?

Autó-motor

Forma-1: Hamilton hazai közönség előtt aratta 80. győzelmét

2019.07.14. 16:40
Egy jó időben megejtett bokszkiállásnak köszönhetően Lewis Hamilton nyerte a 70. Forma-1-es Brit Nagydíjat. A verseny során a kedélyeket Sebastian Vettel borzolta, aki …

Autó-motor

ÉLŐ: Forma-1 - Brit Nagydíj

2019.07.14. 15:00
Hetvenedik alkalommal rendeznek Forma-1-es futamot Angliában. Vajon Lewis Hamilton képes lesz ismét hazai pályán győzni? Élő szöveges közvetítésünkből kiderül.

Csapatsportok

Bőséges vasárnapi sportprogram

2019.07.14. 07:30
Autó- és motorsportok minden mennyiségben, vizes vb, cselgáncs GP, kézilabda, labdarúgás füvön és strandon, wimbledoni döntő, de még golf is szerepel a mai kínálatban.

Autó-motor

Forma-1: Bottas indul az élről Silverstone-ban

2019.07.13. 16:05
Valtteri Bottas kezdheti meg az élről a 70. Brit Nagydíjat. A Mercedes finn pilótája minimális különbséggel előzte meg csapattársát, a hazai pályán versenyző Lewis Hamiltont.

Autó-motor

Közvetítések: dominálnak a technikai sportok és a tenisz

2019.07.13. 07:30
A mai nap során több több autó illetve motorsportversenyt láthatunk, valamint két döntőt is megtekinthetünk a wimbledoni tenisztornáról.

Autó-motor

Közvetítések: Angliában folytatódik a Forma-1-es szezon

2019.07.12. 07:30
A Brit Nagydíj szabadedzései mellett kézilabdát, cselgáncsot, atlétikát és wimbledoni tenisztornát és Tour de France-t láthatunk.

Autó-motor

Forma 1: felmondta a szerződést a Haasszal a főszponzor

2019.07.11. 16:30
A Rich Energy jelezte az istálló felé, hogy a rossz eredmények miatt a cég nem kívánja kitölteni szerződését.

Autó-motor

Jó, hogy nem büntették meg Verstappent, de akkor Vettelt miért?

2019.07.02. 17:35
Olyan dolgot láttunk vasárnap az ausztriai spielbergi autóverseny-pályán, amilyet már nagyon régen nem: Forma-1-es versenyt rendeztek a lassú és unalmas hömpölygés …