Olimpiai bajnokaink: a nap amikor az Aranycsapat először felért a csúcsra

Kálovics Tibor
Kálovics Tibor

Összesen három alkalommal nyert magyar labdarúgó-válogatott olimpiát, ám az első siker azért is különleges, mert az Aranycsapat diadalmas útjának egyik fénypontja volt a Helsinkiben aratott diadal.

Fotó: Nemzeti Sport, 2017. július / 206. szám / Arcanum Digitális Tudománytár

A II. világháború megfosztotta az 1938-ban világbajnoki ezüstérmet nyerő gárdát, hogy később a világ tetejére érjen, és a világégés sajnálatos módon pontot is tett a Franciaországban vb-döntőig menetelő gárda játékosainak pályafutására. Az 1940-es évek közepén aztán feltűnt egy olyan gárda, amelyről már az első pillanatban látszott, hogy még a nagy elődök eredményét is felülmúlhatja. Ez nem is volt véletlen: az akkor formálódó csapat ugyanis több extraklasszist tudhatott a keretében, mint bármelyik magyar csapat az azóta eltelt 70 évben. Sebes Gusztávnak az 1949-ben kinevezett szövetségi kapitánynak nem volt könnyű dolga az aktuális kezdőcsapat összeállításával, ám a kapitány szép lassan kiépítette azt a keretet, amely bárkivel szemben eséllyel veszi fel a versenyt. 

Az eredmények pedig a kapitány második évétől kezdve elkezdtek jönni és 1950-ben elkezdődött egy világfutballban is páratlan veretlenségi sorozat. `50.-ben Lengyelország és Ausztria legyőzése mellé ugyan még becsúszott egy bolgárok elleni döntetlen, ám egy évvel később a három meccsen aratott három győzelem jól mutatta, hogy jó úton van a nemzeti csapat. Az olimpia előtt ugyan Moszkvában veszített a gárda egy nem hivatalos mérkőzést, ám a magyar csapat így is minimum éremesélyesnek volt kikiáltva a torna előtt. Bár az 1950-es világbajnokságon hazánk válogatottja nem indulhatott, ám mivel ekkor még a felnőtt válogatottak vehettek részt az ötkarikás játékokon, így Puskás Ferencnek és társainak nem négy, hanem két évet kellett várnia arra, hogy megmutassák magukat a világfutball színpadán. 

Minden idők legnépesebb mezőnyével vette kezdetét 1952. július 15-én a labdarúgótorna Helsinkiben. Összesen 23 válogatott indult, és emiatt 18 csapatnak, köztük a magyarnak is selejtezőt kellett játszania a legjobb 16 közé jutásért. Csapatunk ellenfele a négy erdélyi magyarral felálló Románia volt, amely kemény ellenfélnek minősült. Czibor Zoltán már az első félidőben vezetést szerzett, majd Kocsis Sándor a második játékrész közepén növelte is az előnyt. A román csapat ugyan kőkeményen védekezett, ám erejéből csak a szépítésre futotta, így a magyarok 2-1-es sikerrel jutottak be a hat nappal később esedékes negyeddöntőbe. 

Sebes Gusztáv tanítványaira a románoknál jóval nagyobb játékerőt képviselő Olaszország várt a legjobb 16 között, a kapitány pedig Dalnoki Jenő és Budai II László mellett a csapat egyik legjobbját Czibor Zoltánt is kihagyta a második finnországi mérkőzésen. A meccs aztán egyértelműen mutatta, hogy melyik a jobb formában lévő válogatott: Palotás Péter duplázni tudott, valamint Kocsis Sándor is betalált. Érdekesség, hogy Kocsist kiállította a játékvezető a selejtezőben, ám pályára léphetett ezen a fontos találkozón. 27 év után ez volt az első olyan alkalom, hogy a magyar csapat legyőzte az olaszt. 

Meglehetősen érdekes volt a sorsolás, aminek köszönhetően Törökország volt a mieink ellenfele a negyeddöntőben. A törökök, akik a svájci világbajnokságon is szerepeltek az első körben erőnyerők voltak, majd legyőzték a Holland Antillákat és továbbmentek. A magyar csapat aztán hamar megmutatta, hogy klassziskülönbség van a két gárda között: az első félidőben Palotás és Kocsis talált csak be, majd fordulás után Lantos Mihály, Bozsik József és a duplázó Puskás Ferenc is feliratkozott a góllövők közé, ráadásul Kocsis még egyszer bevette a kaput. 

A 7-1-es siker nem volt igazi erőfelmérő, ám a közvélemény egyértelműen úgy gondolhatta, hogy az 1948-ban olimpiát nyerő, 1950-ben világbajnoki bronzérmet szerző svéd válogatott nehezebb ellenfélnek ígérkezik. Nem így történt és elég hamar bebizonyosodott, hogy ez egy gyengébb svéd csapat, mint amelyik négy évvel korábban Nils Liedholmmal és Gunnar Nordahllal a soraiban megnyerte az olimpiát. Puskás már az első percben megszerezte a vezetést, majd az élete formájában játszó Palotás növelte a különbséget, hogy aztán egy öngól már az első félidőre eldöntse a meccset. A magyarok azonban a második félidőben sem álltak le: Kocsis duplázott, valamint Hidegkúti Nándor is gólt szerzett és így 6-0-s, megalázó győzelmet arattak Puskásék. A világ szakírói ezután a teljesítmény után egyértelműen a magyar válogatottat tartották a jugoszlávok elleni finálé esélyesének. 


A "plávik" ráadásul fáradtabban is készülhettek az 1952. augusztus 2-án rendezett fináléra. Indiát a selejtezőben 10-1-re elsöpörték, ám utána 120 perc alatt 5-5-re végeztek a Szovjetunióval és csak megismételt meccsen jutottak tovább (2-1), Dániát 5-3-ra, majd Nyugat-Németországot 3-1-re verték a döntőig vezető úton. 

A döntőre a Helsinkiben található Olimpiai Stadionban került sor, 70 ezer néző előtt. Soha azelőtt nem rendeztek ilyen látogatottságú futballmérkőzést Finnországban. A rekordnagyságú publikum elé a magyarok  a Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Hidegkuti, Kocsis, Palotás, Puskás, Czibor összeállításban vonultak ki. A meccset az a William Ling vezette, aki a két évvel későbbi világbajnoki döntőn is közreműködött (és lett közellenség az egész országban), 

Hiába a túlóra a nagy önbizalommal játszó jugoszlávok felvették a kesztyűt a magyarokkal. A 36. percben Kocsis  kiharcolt egy tizenegyest, Puskás lövését azonban az ellenfél kapusa megfogta. A csapatkapitány a hibától maga alá került, ráadásul az ellenfél egyik sztárja Csajkovszki és végig élcelődött a kihagyott lehetőségen. Az első félidő így gól nélküli döntetlennel zárult. Jellemző, hogy Grosics Gyulát, Lóránt Gyulát, Bozsik Józsefet vagyis a kapust és két hátvédet, valamint Zakariás Józsefet emelték ki a másnapi sajtóorgánumok, mint a meccs legaktívabb, egyúttal legjobban játszó játékosait. 

Puskás klasszisát mutatja, hogy a második félidőre már túl is tette magát a rontáson és a 70. percben ő volt az, aki megszerezte a vezetést. Az aranyérem kérdése aztán a hajráig nyitott volt, ám a 88. percben minden eldőlt, amikor Czibor Zoltán egy szép egyéni alakítás végén kilőtte a bal alsó sarkot. 

Egyértelmű, hogy egy világraszóló diadal volt ez a tornagyőzelem Helsinkiben, ahogy így 68 évvel később az is, hogy ez egy jelentős állomás volt a magyar válogatott történetében. Ez a siker alapozta meg ugyanis a nemzeti csapat világhírnevét, amelyet az 1953-ban aratott Európa-kupa-siker, a 6:3-as londoni győzelem, majd az 1954-ben Brazília és Uruguay kiejtése után megvívott világbajnoki döntő tovább öregbített.

Az aranyérmes válogatottból 13-an voltak ott a Svájcban rendezett világbajnokságon, csak a torna korábbi szakaszában szerepet kapó Csordás Lajos és Dalnoki Jenő nem utazhatott el a vb-re, míg az ekkor bombaformában lévő Palotás Péter helyett Budai II László lett nevezve a 6:3-as londoni mérkőzésre. 

A berni döntőben elszenvedett csorbát azonban már sajnos nem lehetett kiküszöbölni, ugyanis a MOB pártnyomásra nem is akarta indítani a címvédő csapatot (az arany így a szovjeteké lett), a forradalom utáni időszak pedig végleg szétszakította az Aranycsapatot. 

Az 1952-ben olimpiai aranyérmet nyerő magyar labdarúgó-válogatott kerete:

Bozsik József, Budai II László, Buzánszky Jenő, Czibor Zoltán, Csordás Lajos, Dalnoki Jenő, Grosics Gyula, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Kovács Imre, Lantos Mihály, Lóránt Gyula, Palotás Péter, Puskás Ferenc, Zakariás József
szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

http://www.sportfaktor.hu/./pages/sportfaktor/contents/article/55274/pics/lead_800x600.jpg
Magyar labdarúgás,Grosics Gyula,Buzánszky Jenő,Aranycsapat,Puskás Ferenc,olimpiai bajnokaink

További cikkek

Magyar foci

MLSZ: itt az NB II-es menetrend is

2020.07.16. 14:10
Két napja ismerjük az NB I első néhány fordulójának párosításait, most pedig a második vonal első játéknapjainak párharcai is nyilvánosságra kerültek, miután az MLSZ elkészítette az NB II menetrendjét is.

Magyar foci

NB I: Fehérvárról igazolt a Honvéd

2020.07.15. 10:30
A Budapest Honvéd és a MOL Fehérvár FC honlapján egyaránt bejelentették, hogy Tamás Krisztián a fővárosi gárdában folytatja pályafutását.

Magyar foci

NB I: Szombathelyről happolt el fiatal tehetséget a Honvéd

2020.07.14. 21:40
Az élvonalban folytatja pályafutását Tóth-Gábor Kristóf, akit a Haladástól igazolt le a kispesti gárda.

Magyar foci

NB I: lila-fehérbe öltöznek a Stieber testvérek

2020.07.14. 20:00
Stieber Zoltán és Stieber András is Újpesten folytatja pályafutását.

Magyar foci

NB I: örökrangadó rögtön az első fordulóban

2020.07.14. 12:45
A Magyar Labdarúgó Szövetség a hivatalos Twitter-oldalán hozta nyilvánosságra a 2020–2021-es NB I-es idény 1. fordulójának párosításait.

Magyar foci

Labdarúgó NB I: Boér Gábor lett a Zalaegerszegi TE vezetőedzője - hivatalos

2020.07.12. 17:10
Hivatalos oldalán jelentette be a zalai klub, hogy Boér Gábor veszi át a csapat irányítását.

Magyar foci

Labdarúgó NB I: hamarosan kiderülhet ki veszi át a Zalaegerszegi TE irányítását

2020.07.12. 12:25
A Nemzeti Sport információi szerint már vasárnap délután bejelentheti a zalai csapat Boér Gábor érkezését.

Magyar foci

Elhunyt az 1968-as olimpiai bajnok labdarúgó-válogatott tagja, Szűcs Lajos

2020.07.12. 11:40
Életének 77. évében elhunyt a korábbi olimpiai bajnok labdarúgó Szűcs Lajos, közölte a Ferencváros hivatalos honlapja.

Magyar foci

Labdarúgó NB I: egy év után hazatér Baráth Botond

2020.07.12. 08:15
A Sporting Kansas City hivatalos oldalán jelentette be, hogy távozik a csapattól Baráth Botond, aki ismét a Budapest Honvéd játékosa lesz.

Külföldi foci

Európa-liga: a MOL Fehérvár FC és a Budapest Honvéd is kiemelt lesz a selejtezőben

2020.07.10. 20:50
A 2018/19-es szezonban csoportkörig menetelő székesfehérváriak, valamint a tavalyi szezonban a Craiova ellen búcsúzó kispestiek is …