Ökölvívás: Gedó György sokat tett az olimpiai bajnokok elismeréséért

Kálovics Tibor
Kálovics Tibor

Gedó György négy olimpián indult és legnagyobb sikerét 1972-ben érte el, amikor aranyérmes lett papírsúlyban. Cikkünkben a nehéz sorsú bajnok életét elevenítjük fel. 

Gedó György 1949. április 23-án született Újpesten. A későbbi bajnoknak már a gyermekkora sem volt éppen fenékig tejfel: édesapja műhelyét államosították, édesanyja pedig sokat betegeskedett. A család Békéscsabára költözött, ahol ő megismerkedett az ökölvívással. Első meccsén még vereséget szenvedett, ám később visszavágott annak a társának, aki erőszakkal belökte őt a ringbe. Családjával 1965-ben tért vissza Budapestre, ahol előbb a Magyar Pamutban, majd a Vasasban folytatta karrierjét. A sportpályafutása mellett hegesztőként dolgozott. 

Fotó: MTI

Alig 19 évesen bajnok lett a 48 kilogrammosok között az olimpiai áttörés azonban nem jött össze számára, miután az első meccsén súlyosan megsérült az argentin Roberto Urretavizcaya ellen és leléptették. 1969-ben érte el első nagy sikerét, amikor Európa-bajnok lett Bukarestben.  Ezt a címét két évvel később Madridban megvédte és hamar az olimpia egyik nagy esélyesévé lépett elő. A madridi kontinensviadalon állt össze minden idők legjobb magyar ökölvívó-válogatottja: Gedó mellett Badari Tibor is Európa-bajnok lett harmatsúlyban, akárcsak a váltósúlyú Kajdi János, de Botos András (pehelysúly) és Orbán László (könnyűsúly) is szerzett egy ezüstérmet és egy bronzérmet.  

A legendás "ötösfogat" aztán a sérült Badarit leszámítva Münchenben is képviseltette magát, pedig Gedó az ötkarikás játékok évében eltörte a bal hüvelykujját ám sérülten is tovább készült a nagy álma megvalósítására. A papírsúlyú kiválóság a thaiföldi Surapong Sripirom ellen kezdte meg szereplését az 1972-es olimpián, és bár az ázsiai kellemetlen ellenfélnek számított, mégis a második menetben már feladni kényszerült a harcot. Az ausztrál Dennis Talbot ellen ugyan megintették a magyar ökölvívót, de így is egyhangúlag Gedót látták jobbnak a pontozók. 

A szovjet Vlagyimir Ivanov volt honfitársunk talán legkeményebb ellenfele ezen az olimpián. Az első két menetet a magyar sportoló el is veszítette, de a harmadik felvonásban óriási elánnal támadott és végül 3:2-es megosztott pontozással bejutott a legjobb négy közé. Ez az eredmény már biztos éremszerzést jelentett a számára, ám a britek reménysége Ralph Evans sem tudta megállítani őt az elődöntőben. 

Gedó György így bejutott az olimpiai döntőbe, ahol az észak-koreai 
Kim U-gil várt rá. Az ázsiai sportoló hónapok óta Európában készült a néppárt engedélyével és veszélyes ellenfélnek számított. Gedó kicsit tartott az ellenfelétől is, valamint attól is, hogy nehogy újabb terrortámadás rázza meg az olimpiai falut a mérkőzése rovására. Az első menetben még Kim volt a jobb, ám a magyar ökölvívó folyamatosan vette át a meccs irányítását és a harmadik menetben meg is rendítette ellenfelét. A meccset végül Gedó egyhangú pontozással nyerte meg, megszerezve a magyar sport történetének 101. olimpiai aranyérmét.

A legfényesebb medáliát a NOB elnöke Avery Brundage adta át a bajnoknak. A magyar ökölvívók egyébként rajta kívül is igazolták a várakozásokat: Botos András bronzérmes lett, Kajdi János és Orbán László pedig egyaránt másodikként zárt, Orbánt ráadásul vitatható bíráskodás fosztotta meg az olimpiai győzelmétől. 

Olimpiai győzelmét követően azonban Gedó sorsa megint rosszra fordult: azt akarták, hogy szerződjön a Honvédba, ám ő hű maradt a Vasastól. Emiatt (bár olimpiai bajnokként mentesülhetett volna), 18 hónapra besorozták katonának, így a pályafutása lendülete megtört. A sorkatonaság miatt nem tudott kellően felkészülni az első világbajnokságra, de így is a negyeddöntőig jutott. Utolsó igazán jó évét a leszerelése után teljesítette, amikor is megnyerte az előolimpiát, valamint bronzérmes volt az Európa-bajnokságon. 

Montrealban szintén a negyeddöntő volt számára a végállomás, és bár átfutott az agyán, hogy kint marad (profi szerződést ajánlottak neki), ám végül hazatért. 1979-ben úgy döntött, hogy megpróbálkozik kijutni a negyedik olimpiájára is, és bár ott volt Moszkvában, ismét a legjobb 8 között fejezte be szereplését. 31 évesen döntött a visszavonulás mellett, a nemzetközi sikerek mellett kilenc magyar bajnoki éremmel fejezte be karrierjét. 

Fotó:MTI

Dolgozott a Belvárosi Vendéglátó Vállalat üzletvezetőjeként, a Népstadion és Intézményei Vállalat rendészeként is, de nehéz anyagi körülmények között élt. Sorstársaira úgy igyekezett felhívni a figyelmet, hogy 1990-ben a Hősök terén felállított egy standot és bokszkesztyűben és köpenyben állt neki cipőt pucolni. Ez a lépés elősegítette azt, hogy később a magyar országgyűlés megszavazza az olimpiai bajnokoknak szóló életjáradékot. 

1994 és 1995 között Egerben edzősködött, ám ekkor majdnem tragédia történt: egy nála jóval nagyobb tanítványa rossz helyen ütötte meg iskolázás közben és az ütés hatására lebénult, ráadásul rokkantnyugdíjasként élt évekig. Évek kemény munkáját követően újra megtanult azonban járni. 2016 januárjától a Magyar Ökölvívó Szövetség szakfelügyelőjeként dolgozik, róla nevezték el a Vasas edzőtermét, valamint Zugló díszpolgári, Békéscsaba pedig halhatatlan sportcsillagi címmel jutalmazta.

http://www.sportfaktor.hu/./pages/sportfaktor/contents/article/55932/pics/lead_800x600.jpg
Ökölvívás,MOB,olimpia,Gedó György

További cikkek

Egyéni sportok

Vívás: meghalt Kausz István orvos, a tokiói olimpia bajnoka

2020.06.04. 08:30
Kausz István az 1964-es tokiói olimpián ért fel a csúcsra, ahol Bárány Árpád, Gábor Tamás, Kulcsár Győző és Nemere Zoltán oldalán nyert aranyérmet a párbajtőr-csapat …

Egyéni sportok

Olimpia: akik határon túliként öregbítették a magyar sport hírnevét - III. rész

2020.06.03. 21:00
Összesen 70 olyan magyar sportoló végzett a legjobb hat között olimpián 1920 után, aki Magyarország mai határain kívül látta meg …

Egyéni sportok

Olimpia: akik határon túliként öregbítették a magyar sport hírnevét - II. rész

2020.06.03. 19:00
Összesen 70 olyan magyar sportoló végzett a legjobb hat között olimpián 1920 után, aki Magyarország mai határain kívül látta meg a …

Egyéni sportok

Olimpia: akik határon túliként öregbítették a magyar sport hírnevét - I. rész

2020.06.03. 17:00
Összesen 70 olyan magyar sportoló végzett a legjobb hat között olimpián 1920 után, aki Magyarország mai határain kívül látta meg a …

Egyéni sportok

Tokió 2020: további 32 orosz atléta kapott zöld utat a RUSADA-tól

2020.06.03. 08:45
A kérelmezők közül harminckét orosz atléta kapott zöld jelzést az Orosz Doppingellenes Ügynökségtől (RUSADA), és folyamodhat így a sportági …

Egyéni sportok

Elhunyt Janez Kocijančič, az Európai Olimpia Bizottság elnöke

2020.06.02. 09:20
Az Európai Olimpiai Bizottság (EOC) mély megrendüléssel tudatta, hogy hirtelen és súlyos betegséggel szembeni bátor csatát követően 78 éves korában elhunyt Janez …

Csapatsportok

Majdnem végzetes hibával végződött Magyarország első kenupáros olimpiai aranyérme

2020.05.31. 13:45
Foltán László és Vaskuti István világbajnokok 1980-ban, Moszkvában szerezték meg Magyarország első olimpiai aranyérmét …

Egyéni sportok

Elhunyt a háromszoros olimpiai bajnok atléta, Bobby Morrow

2020.05.31. 08:50
A melbourne-i olimpia leggyorsabb embere 84 éves volt.

Egyéni sportok

Már 17 évesen olimpiai bajnok lett a torpedóként úszó Wladár Sándor

2020.05.29. 08:55
Az 1980-as moszkvai olimpián úszásban 200 háton kettős magyar győzelem született. Az aranyérmet Wladár Sándor szerezte, aki mindössze 17 éves volt.

Egyéni sportok

Birkózás: Növényi Norbert és Kocsis Ferenc is Moszkvában ért fel a csúcsra

2020.05.27. 10:15
A magyar birkózósport legsikeresebb olimpiája volt a moszkvai játékok. 40 évvel ezelőtt a magyar birkózók hét érmet szereztek, Kocsis Ferenc …