Öttusa: kikerül a lovaglás a programból, vége a sportágnak amit ismertünk

A Nemzetközi Öttusa Szövetség alelnöke kijelentette, hogy a lovaglás kikerül a tradicionális sportág programjából ám egyelőre még nem tudni, hogy mi kerül a helyére. 

1912 óta ott van az öttusa az olimpiai programban, vagyis nem kérdés, hogy egy tradicionális sportágról van szó. A pentatlon azonban az elmúlt 30 évben számos változáson átesett. az 1990-es években az addigi ötnapos programot egy napba sűrítették és elkezdtek női versenyeket rendezni miközben a csapatverseny kikerült az ötkarikás programból. Ezek a változások azonban nem voltak olyan nagyszabásúak, mint amiket az öttusa a XXI. században élt át: először összevonták a futást és a lövészetet megteremtve a laser runt vagyis kombinált versenyszámot, majd nemrég eldőlt, hogy a versenyek programjának nagy részét másfél órába akarják besűríteni a tv közvetítések miatt. Most azonaban úgy tűnik, hogy sikerült újabb szöget verni ennek a nagyszerű sportágnak a koporsójába. 

Joel Bouzou az UIPM (Nemzetközi Öttusa Szövetség) alelnöke ugyanis a L`Equipe-nek nyilatkozva bejelentette, hogy igazak azok a sajtóértesülések, amelyek szerint a lovaglás kikerül az öttusa programjából. A sportvezető kiemelte, hogy nincs köze a döntésnek ahhoz ami Tokióban történt, amikor a japán lovak miatt többen is rontottak az eredményükön, az élen álló Annika Schleu pedig konkrétan 0 ponttal zárva a tusát a mezőny végén ért célba. Borou a következő módon fejezte ki magát: 

A lovaglás akadályt jelent az öttusa fejlődésében gyakorlati és anyagi szempontból is. Már három éve gondolkodunk ezen a lépésen.

Azt, hogy mi kerül be a programba még nincs hivatalos döntés, ám a Guardian keddi cikke szerint a lovaglást a kerékpározás fogja váltani. 

A cikk második fele a szerző szubjektív véleményét tartalmazza! 

Egy olyan sportágról beszélünk, aminek a szabályrendszerét az 1900-as években megalkották és bár a szabályok változtak, még a kombináció bevezetésére is azt lehet mondani, hogy az öttusa lényege esszenciálisan nem változott. Ugyanaz az öt sportág (sportlövészet, vívás, úszás, lovaglás, futás) volt a programban, mint 110 évvel ezelőtt és bár a legendák (például Balczó András) már hangsúlyozták, hogy ez nem az ő öttusájuk, de komoly drasztikus változtatás nem volt, sőt érdekesebbé is tette a kombináció a látottakat. Ám most más a helyzet. Tény, hogy a lovaglás volt az a tusa, amelyben sok múlott a szerencsén (lásd a tokiói történteket vagy azt amikor Sydneyben az ausztrál lovak miatt nem született magyar érem a női versenyben) ám éppen ez volt az a versenyszám, ami befolyásolta a végeredményt még mindig. Ha valaki jól fut és a lövészetben sem hibázott akkor egy középszerű vívás után is felérhetett az élmezőnyre, mert az úszáson szinte semmi nem múlott, nem is beszélve a néhány éve bevezetett bónuszvívásról. Ezzel viszont a sportág lényeg sérül. 

Tegyük fel, hogy a kerékpározás váltja majd a lovaglást, már csak a forma a kérdés. Arra, hogy a versenyzők végigmennek egy pályán időre kevés az esély a tv-közvetítések miatt pláne, hogy biciklizni könnyebb mint lovagolni. Ha viszont a kerékpártusásban egymás ellen mennek az addigi idejükhöz képest akkor maximum az fogja megkülönböztetni a triatlontól (ami egyébként szintén kiváló sportág, de tradíció tekintetében az öttusa közelében sincs), hogy előtte vívnak illetve futás közben lőnek. 

Érthető, hogy fontos a nézettség a sportágaknál, de ahhoz nem feltétlenül kell átalakítani radikálisan a sportági szabályokat. Az pedig, hogy az öttusa csak néhány európai országban tényező már rég nem igaz: az utóbbi évtized világversenyein egyiptomiak, mexikóiak, dél-koreaiak értek el kimagasló eredményeket megelőzve magyarokat, németeket, oroszokat, vagyis olyan nemzetek képviselőit ahol évtizedek óta fontos ez a sportág.

Ami pedig a leginkább kérdés: mi lesz azzal a generációval amelyik 10 éves kora óta úgy öttusázott, hogy megtanult jól célozni, gyorsan futni, hiba nélkül díjugratni, 200 métert minél gyorsabban leúszni és megfelelően vívni? Egy 25-30 éves versenyző már feltehetőleg nehezen fog átállni arra, hogy ló helyett kerékpárral teljesítsen egy tusát. (Arról meg ne beszéljünk, hogy Marosi Ádám vagy Kovács Sarolta számára ez már kvázi lehetetlen évtizedek rutinja miatt). Vagyis egy komplett generáció pályafutását is megpecsételné ez a döntés. Ráadásul az öttusalovakat is nyugdíjazzák ezzel mert ezeket az állatokat nem arra képzik, hogy képzett díjugratók "munkáját segítsék". 

Jelenleg ez a döntés kb annyira tűnik életképesnek, mint amikor 1948-ban kitalálták, hogy téli olimpián rendeznének öttusaversenyt: a sífutás, sportlövészet, lesiklás, vívás, lovaglás összevonását a sporttörténelem egyik legnagyobb hibájának tartják.